A Japán szörnyek most már nem is hasonlítanak Godzillához, vagy a rajzfilmekben fellelhető ezer csáppal rendelkező  szörnyekhez:  2008-ra sikerült elérni, hogy Japánban tengerészeknek álcázzák magukat.

Valahogy a legtöbbünknek sikerült boldog és kiegyensúlyozott gyermekkort átélnünk, hála szüleinknek, anélkül, hogy bele kellett volna gondolnunk: nem csak a búgócsigázás meg a játékvonat tologatása és/vagy  barbizás (megfelelő rész aláhúzandó) lehet az egyedüli és legtökéletesebb elfoglaltság a világon. Másoknak viszont sajnos ez nem adatott meg, így annak a 14 éves kislánynak sem, akit "állítólag" megerőszakolt egy 38 éves amerikai tengerészgyalogos. Csodálatos világban élünk. De tényleg. Hol vannak már azok a jó kis régi öntött lámpavasak, amikre felhúzták az ilyen embereket? Tárgyalás, megbeszélés és egyéb jogi hercehurca nélkül. Úgymond népi igazságszolgáltatás jogcímen. Ha már jogilag halálbüntetni nem lehet. Amúgy a történet 2008.február 11-én vette kezdetét, amikor is az okinawai rendőrség letartóztatta a tengerészt, aki természetesen bíróságon védheti magát az ügyben. A gond csupán az, hogy ezt az "aprócska megbotlást" egy olyan országban sikerült véghez vinnie, amely nem tolerálja az ilyen eseteket taoista bölcs módjára, és nincs olyan elnök sem a háznál, aki barátilag megveregetné az eset után emberünk vállát, hogy "na, ne aggódj öregfiú, velem is előfordult már mindez..." És a világ másik végén hiába mutogathat majd ujjal Michael Jacksonra, az sem fog enyhíteni az ítéleten remélhetőleg. Ráadásul az időzítés is rossz volt: a mai napon indulnak Irakból amerikai csapatok, hogy jól megérdemelt pihenőjüket töltsék az Okinawa USA támaszponton. Hála jóképességű emberünknek, ők most nem szívesen látott vendégek lettek arrafelé. A Japán nép, szokásához híven EGYSÉGESEN elítélte a történteket, és szigorú eljárást ígérnek. Természetesen most minden amerikai katonának ukázba van adva, hogy tessék jól viselkedni, mert különben a nagy japán közvélemény a végén még megnehezíti a dolgunkat, és nehezebben juthatunk majd el játszani Irakba.
Teljesen megtévesztő már alapjában véve az a felfogás, miszerint minden japán nő aláveti akaratát az erősebbik nemnek, és hogy arra lettek tanítva, hogy szolgálják a férfiakat. A 21.században Japánban is rengeteg feminista és nővédő csoport működik, akik folyamatosan küzdenek a japán nők jogaiért, és igyekeznek kiverni társadalmukból a több száz év alatt beléjük nevelt tradíciót, miszerint férfi uralom alapján működik a társadalmuk. És ha már itt tartunk, érdemes megfigyelni a modern japán tinédzsereket, akik már leginkább senki előtt nem akarnak fejet hajtani, és öltözködésükkel, hajszínükkel, stílusukkal, egyszóval minden létező eszközzel küzdenek a konformitás és az egységbe olvadás, kiszolgáltatottság ellen.
Nem is értem, hogy hogyan merülhetett fel valakiben a gondolat, hogy gyorsan rittyent magának egy 14 éves lányt az egyik eltávja során - melyek hosszúságát és a programok skáláját is szabályozni fogják az érkező katonák részére az ellenséges közhangulat miatt - aztán pedig csak úgy dárdavégre kapja. És továbbra is úgy vélem, hogy amennyiben ilyen, vagy ehhez hasonló esetek napvilágot látnak, akkor az illetőnek nem kell már lehetőséget adni semmire: megtette, vállalja is érte a következményeket. 1995-ben már történt amúgy hasonló eset, akkor három hős amerikai katonát igényelt egyetlen diáklány megerőszakolása. Talán a régi brómozás megoldaná az összes ilyen esetet a tengerészetnél és a katonaságnál. Be is kéne nyújtani az ötletet...